KSH Könyvtár - Helységnévtárak
A könyvtárról arrow E-könyvek arrow Helységnévtárak
2010. szeptember 2. csütörtök, Rebeka napja
Tájékozódás a honlapon
Közérdekű adatok
Főoldal
Keresés
Oldaltérkép
On-line katalógus
A könyvtár
Újdonságok
Új kiadványaink
Linktár
Napi hírek az Interneten
KSH
MOKKA
On-line-áruház
ODR
Ecostat
Helységnévtárak PDF Nyomtatás

A KSH Könyvtár a "24. óra" elnevezésû IHM ITP 8 köz­gyûj­te­mé­nyi di­gi­ta­li­zálási pályázaton a Magyarország helységnévtárai, 1873–1913 (12 kötet) digitalizálására nyert el támogatást.

A helységnévtárakat az elmúlt években is rendkívül sokan keresték mind kutatási, mind oktatási vagy csak személyes célra. Az elsõ országos hivatalos helységnévtár 1873-ban jelent meg, és már kevés eredeti példánya maradt fenn. Hasonló a helyzet a késõbbi évek példányaival is. Ezek az okok tették szükségessé, hogy digitalizálási terveink között a Statisztikai Hivatal által kiadott hivatalos országos helységnévtárak elsõ helyre kerüljenek. A táblázatban szereplõ évszámokra kattintva érhetõek el a már digitalizált helységnévtárak. A többi helységnévtár digitalizálását a késõbbiekben tervezzük.

A Magyar Korona Országainak helységnévtára
1873.Az elsõ hivatalos helységnévtár.
Az 1869. évi népszámlálás adatai alapján.
1877.Az 1876. évi XXXIII. tc. által elrendelt új közigazgatási beosztást tükrözi.
1882.Betûrendes részének adattára újabb adatokkal bõvült: a hivatalokról, ipartársulatokról és más közületekkel, intézményekkel való ellátottságról számol be.
1888.Az általános rész bõvült, a betûrendes rész szûkült az elõzõ kiadáshoz képest.
1892.Egyben népszámlálási kiadvány is: közli az 1890. évi népszámlálás adataiból a népesség anyanyelv és hitfelekezet szerinti megoszlását.
1895.Az elõzõ kiadás rövidített, olcsóbb változata.
1898.Csak betûrendes része van. Bõvült az anyakönyvi kerületek beosztását tükrözõ adatokkal. Csak a hivatalos neveket közli.
1900.Tartalmi és szerkezeti szempontból egyezõ az elõbbivel.
1902.Az 1900. évi népszámlálás adatait közli. A külterületi lakotthelyek adatait is feltünteti.
1907.Csak betûrendes része van.
A Magyar Szent Korona országainak helységnévtára
1913.Az 1910. évi népszámlálás adatait tükrözõ, egyszersmind a község- és egyéb helynevek 1898. évi IV. tc. alapján történt törzskönyvezése utáni elsõ helységnévtár. Névírási szempontból alapvetõ forrás. 1. r. Magyarország /63 vármegye, továbbá Fiume város és kerülete/, 2. r. Horvát-Szlavonország /8 vármegye/
Magyarország helységnévtára
1922.A trianoni békediktátum utáni elsõ helységnévtár. A Magyarországtól elcsatolt községek dõlt betûkkel szedettek, a neveiken kívül csak a régi vármegye és az új utódállam nevét közli.
1926.1. Közigazgatási beosztás, 2. Betûrendes rész: a/ Mai Magyarország, b/ Az elcsatolt területek községei.
1933.A III. része a Trianon után elcsatolt területek településeinek betûrendes jegyzéke. Elõször közöl adatokat az új községekrõl, egyesítésekrõl, névváltoztatásokról a függelékben.
1937.1. pótfüzet. A Felvidék visszacsatolt helységei. (1939.) 2. pótfüzet. A kárpátaljai községek és a külterületi lakotthelyek névtára. (1940.) Az alapkötet betûrendes része bõvült a települések átlagos tengerszint feletti magasságának adataival /elõször/. Ezt a két következõ /1941. és 1944. évi/ helységnévtár is megismétli.
1941.1. pótfüzet. A délvidéki városok, községek és jelentékenyebb külterületi lakotthelyek helységnévtára. /1942./ Csak a legfontosabb közigazgatási adatokat és postai adatokat tartalmazza, a külterületi lakotthelyek közül csak a postával/távirdával vagy távbeszélõ hivatallal rendelkezõket veszi fel.
1944.A külön oldalszámozású rész címe: A Magyarországtól elcsatolt területek községeinek és városainak névjegyzéke 1944. Betûrendben: régi név és vármegye; utódállam, új hivatalos név, közigazgatási beosztás. – Önállóan is megjelent.
1951.Az 1949. évi népszámlálás adatait és az 1950-ben életbe lépett közigazgatást, a tanácsrendszert tükrözi. Betûrendes részének adatfélesége részben szûkült, részben bõvült /autóbusz-közlekedés, villanyvilágítás/. Elõször tartalmaz táblázatos-rovatos formát.
1956.A III. része ismét közli a községalakításokat, egyesítéseket és névváltozásokat – egészen a törzskönyvezésig visszamenõen.
1962.Ismét a népszámlálás /1960. évi/ adataira támaszkodó, a szociális, kommunális és kulturális ellátottság adataival kibõvített tartalmú kötet. A III. részében elõször számol be a várossá nyilvánításokról. Külön betûrendes mutatóban tárja fel az 1949 óta belterületté vált külterületeket.
1967.Az elõzõ helységnévtár adatbázisát használja fel.
A Magyar Népköztársaság helységnévtára
1973.A 100. évforduló alkalmából megjelent 23. hivatalos helységnévtár, az 1970. évi népszámlálás adatai alapján.
A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára
1977.Az 1977-ben hatályba lépett területszervezési változásokat veszi figyelembe.
A Magyar Népköztársaság helységnévtára
1985.Az 1980. évi népszámlálási és az 1985. évi államigazgatási állapotot tükrözi.
A Magyar Köztársaság helységnévtára
1995.Az 1990. évi népszámlálás és az 1994. évi államigazgatási beosztás adatai alapján. Elõször közli (jegyzékben) a helységeknek helységnévtáblán feltüntetett nemzetiségi neveit.
2003.A 2001. évi népszámlálás és a 2003. évi államigazgatási beosztás adatai alapján. 1945 után elõször közli a vallásra és a nemzetiségi kötõdésre vonatkozó adatokat, emellett újdonságot jelentenek a kisebbségi önkormányzatok különbözõ adatai is.
 
KSH konferencia
Statisztikai Világnap
Statisztikai totó 8. hét
Kapcsolattartás
Telefonkönyv
Vendégkönyv
Gyakori kérdések
Könyvtárunk BLOGJA
Felszínválasztó
Belépés
Elfelejtett jelszó
Belépés a könyvtár
alkalmazottainak









Hírszolgáltatások

A weblapról

 

 

Lap teteje